Mennyi kaland, mennyi szerelem, Végtelen messze jár, nyoma sincs szívemen. Hát volt, aki volt, ami volt régen tovaszállt, Jött egy új, szótlanul szívébe zárt. Más ez a szerelem, más ez az ölelés, Nem kell több idegen, kit elsodor a feledés És hogyha mosolyog, Fényt kap a színtelen, megkopott életem És már itt a pont, hol célhoz ér az utazó, Nem vonz, ami új, nincs annál jobb, ami jó. Jó ez a szerelem, jó ez a bizalom, Jó ez a csók, ez a csoda, ez a nyugalom. Szöveg: ebben a nyugtalan völgyben, ami a világ a szívem vad rohanás közben rád talált és a hirtelen lett csendben megtalálta önmagát. Más ez a szerelem, más ez az ölelés, Nem kell több idegen, kit elsodor a feledés És hogyha mosolyog, Fényt kap a színtelen, megkopott életem És már itt a pont, hol célhoz ér az utazó, Nem vonz, ami új, nincs annál jobb, mint ami jó. Jó ez a szerelem, jó ez a bizalom, Jó ez a csók, ez a csoda, ez a nyugalom. Ez a csók, ez a csoda, ez a nyugalom.